a vizes sav -, bázis-és sóoldatok felületének egységes molekuláris képe

a vizes elektrolitok határfelületi régióinak molekuláris szerkezete kevéssé ismert, annak ellenére, hogy döntő fontosságú számos Biológiai, Technológiai és légköri folyamatban. Hosszú távú vita folyik az ionmentes felületi réteg standard képe és az erősen ionspecifikus viselkedés között, amely sok esetben az egyszerű szervetlen ionok szignifikáns hajlamát jelzi az interfész számára. Itt egy egységes és következetes képet mutatunk be a monovalens szervetlen ionokat tartalmazó vizes elektrolitok levegő/oldat határfelületének szerkezetéről. A molekuladinamikai számítások azt mutatják, hogy a sóoldatokban és bázisokban a pozitív töltésű ionok, például az alkáli kationok taszítják a határfelületről, míg az anionok, például a halogenidek vagy a hidroxid, változó felületi hajlamot mutatnak, elsősorban az ion polarizálhatóságával és méretével korrelálva. A savak viselkedése eltérő, mivel a hidrónium kationok jelentős hajlandóságot mutatnak a levegő / oldat interfészére. Ezért mind a kationok, mind az anionok fokozott koncentrációt mutatnak a felszínen, következésképpen ezek a savak (a bázisokkal és a sókkal ellentétben) csökkentik a víz felületi feszültségét. A szimulációk eredményeit felületi szelektív nemlineáris rezgésspektroszkópia támasztja alá, amely többek között feltárja, hogy a hidrónium kationok jelen vannak a levegő/oldat interfészen. A levegő/oldat interfész ionspecifikus hajlamai számos heterogén fizikai és kémiai folyamatot érintenek, beleértve az aeroszolok légköri kémiáját, a korróziós folyamatokat és a buborék-koaleszcenciát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.