Az Arab tavasz globális perspektívában: társadalmi mozgalmak, változó kontextusok és politikai átmenetek az Arab világban (2010-2014)

absztrakt

e fejezet célja, hogy megvizsgálja a ‘társadalmi mozgalom’ fogalmának használatának helyességét azon fejlemények elemzésére, amelyeknek az Arab világ volt a színtere az elmúlt években, és az ilyen fejlemények kritikai olvasata révén újrarajzolja az ilyen mozgalmak szerepét más meghatározó tényezőkhöz képest. A társadalmi mozgalom itt elfogadott definíciója olyan egyének és csoportok hálózatának létezésére és működésére vonatkozik, amelyek bizonyos értelemben osztoznak a kollektív sorsban, és együttesen társadalmi és politikai változást kérnek a tiltakozás különböző formáiban. Az Arab világban 2010 óta történt események értelmezése azonban rendkívül kényes művelet, mivel a társadalmi mozgalmak által kezdeményezett folyamatok gyakran polgárháborúkká, puccsokká és/vagy konzervatív politikai fejleményekké váltak. Mind a helyi igények, mind a nemzetközi geostratégia összefonódik az események különböző láncolatainak meghatározásában, ezért nehéz megítélni a társadalmi mozgalmak pontos szerepét az események kiváltásában, amelyek a hely szerint a rendszerváltáshoz vezettek, vagy sem. Minél több idő telik el az események után, annál több nyomozó gyanakszik a társadalmi mozgalmak szerepével kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a forradalmi romantika szezonja, amely az eseményeket kísérte és közvetlenül követte, sokkal körültekintőbb értelmezések tárgyává válik. További nehézséget jelent az a tény, hogy a polgári szféra létezésének és jellemzőinek az Arab világ kulturális kontextusában való felfogása tartós kulturalista klisék tárgyát képezte. A polgári szférából érkező kifejezések létezését és szerepét tehát történelmileg és antropológiailag elemezni kell, hogy felmérjük a kortárs tiltakozások természetét. Ebben a fejezetben azt állítom, hogy a társadalmi mozgalmak mozgósításának logikájának magyarázatához szükséges egyik feltétel a régió polgári szférájának történelmi dimenziójának újraértékelése. A kortárs társadalmi mozgalmak, de 2011 óta tartó fejlődésük sem érthető meg anélkül, hogy megvizsgálnánk a mozgósítás történetét ebben a kulturális kontextusban. Ezért itt tanulmányozom az Arab világ polgári dimenziójának gyökereit, és figyelemmel kísérem annak fejleményeit és korlátait a régiót 2010 óta jellemző események során.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.