- tárgyi névmások – xhamsteren (damaa ‘ir al-faa3il)
- tárgyi névmások – xhamsteren (Damaa’ ir al-maf3uul Bihi)
tárgyi névmások
tárgyi névmások (én, te, mi, ő, ő, mi, ők)) a főnév helyét veszi át, és a mondat alanyaként működik.
amerikai vagyok.
(howwa Mohandis)
mérnök.
Megjegyzés: arabul a tárgy névmás gyakran elejtésre kerül. Az igekonjugációból meg lehet mondani, hogy ki az alany, ezért ilyen esetekben nem igazán szükséges a tárgy névmását használni, kivéve a hangsúlyt. A fenti kettőhöz hasonló egyenlőségi (ige nélküli) mondatokban azonban szükség van a tárgy névmásra.
tárgyi névmások standard és Egyiptomi arab nyelven
Megjegyzés: angolul csak egy második személyű névmás van, “te”, amelyet akkor használnak, ha egy, két vagy több emberrel beszélsz. De az arab nyelvben, amint azt fentebb láthatjátok, a “te” – nek vannak férfias és nőies változatai, valamint egyes, kettős (csak standard arab) és többes változatok: ha egy személyt szólítunk meg, ha kettőt (standard arabul), és ha három vagy több embert szólítunk meg. Vegye figyelembe, hogy a kettős “te” (6) nemtől függetlenül ugyanaz. A standard arab nyelvben létezik az “ők” kettős változata is (ami szintén nem – válogatás nélküli), valamint a többes számú “ők” férfias és nőies változata is (fő és fő).
vegye figyelembe, hogy az egyiptomi arabnak kevesebb névmása van, mint a standard arabnak, mivel nincs kettős névmása; csak többes számú névmása van, amelyeket két vagy több, bármilyen nemű emberről beszélnek. A köznyelvi انتو, valamint هم vagy gender-semleges.
objektum névmások
objektum névmások (én, te, mi, ő, ő, ők) használják, ha valamit közvetlenül valaki vagy valami más. Arabul ezek a névmások olyan utótagok, amelyek az igéhez kapcsolódnak:
megütötte.
(igen!)
köszönetet mondanak nekem.
tárgyi névmások a standard és Egyiptomi arab nyelvben
megjegyzés: a köznyelvi arab nyelvben egyaránt használjuk a xhamstereket és a xhamstereket, de az előbbi inkább köznyelvi, mint az utóbbi.
Íme néhány példa az objektum névmás használatára, az ige használatával 6 (Sa ‘ al) – “kérdezni.”
fő nyelvtani oldal birtokos névmások